Előszó: Anyák napja alkalmából a világ minden anyja legyen mindig egészséges és szép, és minden menjen simán és úgy, ahogy szeretné. Nincsenek virágok vagy ajándékok, csak az én mély áldásom!
Ahol anya van, ott van otthon.
A legtöbb anyával rendelkező gyermeknek boldog gyermekkora van, amelyet érdemes felidézni és emlékezni.
A gyermekkor boldogsága az anya mosolyából és éber otthoni jelenlétéből fakad. Anya nélkül elveszítenéd a nevetés örömét.
Az első dolgom, amit hazaértem, az volt, hogy megkerestem anyámat, és az első szavak, amelyeket kiabáltam, a következők voltak: "Niáng lái!" (Anya!).
Anyám elfoglalt alakját látva és válaszát hallva a szívem megnyugodott.
Aztán elkezdtem keresni valami ennivalót. Egy teljes étkezés után újra kiszaladtam játszani.
Amikor felnőttem, az első dolog, amit tettem, amikor beléptem az ajtón, még mindig az volt, hogy megkerestem az anyámat.
Átkutattam a házat, mielőtt letettem volna az iskolatáskámat.
Anya meglátott, és mosolyogva azt mondta: "Buta gyerek, nem fáradtál el a táskában?"
Talán nem tudta – vagy talán tudta –, hogy amikor kerestem, soha nem éreztem magam fáradtnak.
Miután saját családot alapítottam, szabadidőmben azon tűnődtem: "Hová menjek?" És így hazamentem.
Ez az otthon egy olyan hely, amelyet soha nem hagyhatok magam mögött.
Kinyitottam az ajtót, ha anyám nem volt ott, apám üdvözölt, és beszélgettünk.
De a szemem mindig az ajtón maradt, és vágytam anyám visszatérésére. Abban a pillanatban, amikor kinyitotta az ajtót, a szívem újra megnyugodott.
Nem számít, mikor és hol, nem számít, milyen állapotban vagyok, mindig késztetést érzek arra, hogy hazamenjek és meglátogassam anyámat. Hazaérve még mindig őt hívom először.
Ez a szokás, hogy hazamegyünk anyát keresni, öntudatlanul alakult ki az évek során. Talán bárkinek, akinek van anyja, ugyanaz. Ez az élet boldogsága.
Az otthon és az anya mélyen bevésődött mindenki szívébe.
Az évek múlásával az emberek egyre inkább rájönnek, hogy még ha az idő megváltoztatja is az ember megjelenését, vagy a tenger mezőgazdasági területté válik, a változatlan otthonvágy és az anya iránti mély szeretet megmarad.
Anyával magabiztosan merészkedhet ki a világba, nyugodtan tervezheti meg álmait. Az előttünk álló út hosszú, és nem lehet egy menettel elérni a végét. Ha fáradt vagy, mindig lesz egy békés kikötő – ez az otthon, ahol anyám vár rád.
A tetején a hideg átüt. Különösen, ha karriersikereket érsz el, vagy toronymagas figurává válsz, a szíved sürgősen lelki menedéket keres. A legbiztonságosabb, legtartósabb és legmegbízhatóbb menedék még mindig az anya és az otthon.
Azt mondják, minden sikeres férfi mögött egy nagyszerű nő áll.
Ha ez igaz, akkor az a nő elsősorban anya.
Abban a pillanatban, amikor a World Trade Center összeomlott, egy milliárdos üzletember, felismerve közelgő végét, nem gondolt vagyonára. A telefonján küldött üzenet a világ legszebb szavai voltak: "Anya, szeretlek!"
Az anya és gyermeke közötti szerelem elhomályosította a katasztrófa füstjét, és káprázatos fénybe csapott abban a kritikus pillanatban. Az emberiség nagysága megfagyott az időben.
Az otthon soha nem lesz messze tőled! Még akkor is, ha hegyek és folyók ezrei választják el egymástól, még akkor is, ha óceánokon kelsz át (amíg élsz), anyád alakja mindig veled lesz az utazás során, és az ő gondoskodása lesz az oka annak, hogy időben és térben utazz, hogy hazatérj.
Az emberiség talán legmélyebb megingathatatlan érzelme az anya mély szeretete.
Az emberek szívében a legmélyebb aggodalom valóban az az otthon, amely életet adott nekik és felnevelte őket.
Amikor az anya itt van, itt van az otthon! Igen, amikor az anya itt van, a testvérek egy családot alkotnak, amikor az anya elment, a testvérek rokonok! Ez az igazság!
Barátok, akiknek még mindig megvan az anyjuk, függetlenül attól, hogy mennyire elfoglaltak vagytok, mindenképpen szánjatok időt arra, hogy hazamenjetek és meglátogassátok anyjukatokat... Mindig szeretni fog.
Kedves barátaim: A szülőket napról napra egyre kevesebbet látják. A fa csendet kíván, de a szél nem csillapodik; A gyermek gyermeki jámborságot akar teljesíteni, de a szülő már nincs ott. Dédelgesd és légy hálás!
